Van a T15 Hivatalban egy külön mappa egy dedikált, zárható fiókban. Reméljük, nem túl gyakran kell elővennünk.

Ez a belső visszaélés-bejelentési rendszerünkhöz kapcsolódó dokumentáció helye.

A „belső visszaélés-bejelentési rendszer” elnevezés elsőre talán egy nagyvállalat bonyolult compliance-folyamatát idézi. A mögötte álló gondolat azonban sokkal egyszerűbb: ha valaki a munkájával kapcsolatban valamilyen visszaélést tapasztal, legyen egy biztonságos, szabályozott út, amelyen ezt jelezheti.

Mi az a belső visszaélés-bejelentési rendszer?

A szabályokat a panaszokról, közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény tartalmazza.

A rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményről, mulasztásról, illetve egyéb visszaélésről lehet információt bejelenteni.

Ez azért fontos különbség, mert nem egyszerű vállalati panaszkönyvről van szó. A rendszer célja, hogy legyen egy előre meghatározott eljárás arra az esetre, amikor valaki olyan problémát észlel, amelyet ilyen módon szükséges jelezni és kivizsgálni.

Kinek kell ilyen rendszert működtetnie?

A főszabály egyszerű: annak a foglalkoztatónak, amely legalább 50 személyt foglalkoztat foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia.

Az 50–249 főt foglalkoztatók bizonyos feltételekkel közösen is létrehozhatják a rendszert.

Van azonban egy fontos kivétel.

Bizonyos, a törvényben külön meghatározott tevékenységet végző foglalkoztatóknál a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül is fennáll a kötelezettség. Ide tartoznak többek között a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény meghatározott hatálya alá tartozó foglalkoztatók.

Ezért egy vállalkozásnál nem mindig elegendő annyit megállapítani, hogy „nincs 50 munkavállalónk, tehát ez minket nem érint”.

A törvény azt is lehetővé teszi, hogy olyan foglalkoztató is létrehozzon ilyen rendszert, amely számára ez egyébként nem lenne kötelező.

Ki tehet bejelentést?

A kör jóval szélesebb annál, mint hogy „a jelenlegi dolgozók”.

Bejelentést tehet többek között jelenlegi munkavállaló, korábbi munkavállaló, illetve olyan személy is, akinél már megkezdődött a foglalkoztatási jogviszony létrehozására irányuló eljárás.

Bizonyos esetekben szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó, tulajdonos, vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, megbízott irányítása alatt álló személy, gyakornok és önkéntes is jogosult lehet bejelentést tenni.

Hogyan lehet bejelentést tenni?

A törvény írásbeli és szóbeli bejelentést egyaránt lehetővé tesz.

Szóbeli bejelentés történhet telefonon, más hangüzenetküldő rendszer útján vagy személyesen. Ha a bejelentést szóban teszik, annak megfelelő dokumentálásáról is gondoskodni kell.

És innentől kezdve már nem elegendő annyi, hogy „majd foglalkozunk vele”.

Határidők indulnak.

Írásbeli bejelentés esetén annak kézhezvételétől számított 7 napon belül visszaigazolást kell küldeni a bejelentőnek.

A bejelentést a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, főszabály szerint legfeljebb 30 napon belül ki kell vizsgálni.

Különösen indokolt esetben a vizsgálat meghosszabbítható, erről azonban a bejelentőt tájékoztatni kell. A kivizsgálás és az eredményről történő tájékoztatás határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a három hónapot.

És mi történik a bejelentéssel?

A vizsgálat során értékelni kell a bejelentésben szereplő körülmények helytállóságát, és szükség esetén intézkedni kell a feltárt visszaélés orvoslásáról.

Ha pedig a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, intézkedni kell a feljelentés megtételéről. A vizsgálat eredményéről, illetve a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt is tájékoztatni kell.

A legfontosabb szó talán ez: bizalom

Egy ilyen rendszer csak akkor ér valamit, ha az, aki használja, bízhat abban, hogy a bejelentését megfelelően kezelik.

A törvény ezért komoly adatvédelmi és bizalmassági követelményeket állít fel. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő és a bejelentésben érintett személy személyes adatait az arra jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A vizsgálat során az információk is csak a szükséges mértékben oszthatók meg.

Fontos ugyanakkor, hogy nemcsak a bejelentőt védi a törvény. A bejelentésben érintett személyt is megilletik jogok: főszabály szerint tájékoztatni kell a bejelentésről és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy álláspontját – akár jogi képviselő útján – kifejtse és bizonyítékokkal támassza alá.

Ez teszi a rendszert valódi eljárássá, nem pedig egy névtelen „feljelentőládává”.

Hogyan néz ki mindez nálunk?

És itt érkezünk vissza ahhoz a bizonyos fiókhoz.

A T15 Hivatalnál a belső visszaélés-bejelentési rendszerhez kapcsolódó dokumentáció számára külön mappát tartunk fenn, elkülönítetten, egy erre a célra kijelölt, zárható fiókban.

Nem azért érdekes ez, mert a zárható fiók önmagában teljesítene minden jogszabályi követelményt – természetesen nem erről van szó.

Hanem azért, mert jól szemlélteti a rendszer lényegét.

Elkülönítés. Bizalmasság. Meghatározott hozzáférés. Dokumentált folyamat.

Egy szabályzat ugyanis önmagában kevés.

Ha beérkezik egy bejelentés, tudni kell, ki jogosult azt megismerni. Tudni kell, hogyan dokumentáljuk. Mikor kell visszajelezni. Ki vizsgálhatja ki. Milyen adatokat kezelhetünk. És azt is, hogyan védjük közben mind a bejelentő, mind a bejelentésben érintett személy jogait.

A törvény ezért előírja azt is, hogy a rendszer működéséről és a bejelentéshez kapcsolódó eljárásról világos és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell biztosítani.

Nem a mappa a rendszer

Talán ez a legfontosabb tanulság.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer nem egy dokumentum, amelyet elkészítünk, lefűzünk, majd kipipálunk egy újabb kötelezettséget.

A jó rendszer akkor működik, amikor valóban szükség van rá.

Ha holnap érkezne egy bejelentés, a vállalkozásnak tudnia kellene:

• ki fogadhatja és ki férhet hozzá,
• hogyan kell dokumentálni,
• milyen határidők indulnak,
• hogyan történik a kivizsgálás,
• hogyan biztosítható a bizalmasság,
• és hogyan történik a visszajelzés.

Mert a megfelelés nem ott kezdődik, hogy van egy mappánk.

Hanem ott, hogy tudjuk, miért van.

Jelen cikk a 2026. szeptember 26-án hatályos jogszabályi állapot alapján készült, általános tájékoztatási céllal. Annak megítélése, hogy egy konkrét vállalkozásra milyen kötelezettségek vonatkoznak, annak tevékenységétől és egyedi körülményeitől is függhet.