IFRS könyvelés

Szolgáltatásaink

IFRS: több mint egy négybetűs rövidítés

Sokan úgy tekintenek rá, mint egy érthetetlen rövidítésre, pedig az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRS) egy átfogó, nemzetközi rendszer, amely megkönnyíti a cégvezetők, tulajdonosok és hitelezők döntéshozatalát, valamint lehetővé teszi a vállalkozások pénzügyi teljesítményének összehasonlítását. De mit is jelent valójában az IFRS?

Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) állítja ki, azzal a céllal, hogy a vállalkozások pénzügyi jelentései világosabbá és összehasonlíthatóbbá váljanak, függetlenül attól, hogy milyen piacokon tevékenykednek.

Magyarországon 2016. január 1-jétől kezdődően lehetőség nyílt arra, hogy bizonyos vállalkozások az éves beszámolóikat a helyi számviteli előírások helyett az IFRS alapján készítsék el. Ennek ellenére az új lehetőséget kezdetben viszonylag kevés cég vette igénybe. Az áttörést 2017 hozta el, amikor a legtöbb vállalkozás áttért az IFRS használatára.

Az IFRS, amely 1973 óta működik, egyike annak a számviteli sztenderdkészletnek, amely az Európai Unióban érvényes. minden tagállam elfogadja, és a nagyvállalatok számára kötelező az alkalmazása. Az IFRS használata azonban nem korlátozódik az EU-ra; jelenleg 150 országban érvényes, és ezek 84%-ában az összes vagy a legtöbb vállalkozás számára kötelező az IFRS alkalmazása. A rendszer fő célja a piaci átláthatóság, elszámoltathatóság és a hatékonyság biztosítása.

Címszavak az IFRS alatt

Mik az IFRS előnyei?

Az IFRS-re való átállás egyik előnye az volt, hogy csökkentek a vállalkozások adminisztratív terhei, mivel többé már nem kellett a vállalkozóknak kétféle számviteli rendszert működtetniük az éves beszámoló hazai és nemzetközi szabályok szerinti elkészítéséhez. Aki az IFRS szerinti beszámolókészítés mellett döntött, az mentesült a magyar számviteli szabályok szerinti alkalmazásától. Ezen túlmenően az IFRS szerint készített beszámolók nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá válnak a piaci szereplők számára.

Kinek kötelező az IFRS alkalmazása?

2016 januártól választható, 2017 januártól kezdve viszont kötelező volt az IFRS bevezetése azon cégeknél, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák. Azon cégek, melyek anyavállalata az éves összevont beszámolóját az IFRS szerint készíti el, választhatnak, hogy átállnak-e vagy sem, bár az összehasonlíthatóság és a teljesítménymérés miatt célszerű ezt a megoldást választaniuk.

Ki térhet át az IFRS-re és vissza?

Azok a cégek térhetnek át az új rendszerre, amelyek rendelkeznek az áttérésre való felkészültségét igazoló – IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai könyvvizsgáló által kibocsátott – jelentéssel. Az a vállalkozás, mely egyszer áttért az IFRS-re, abban az esetben térhet vissza a korábbi rendszerre, ha rendelkezik öt lezárt pénzügyi évvel, továbbá ez az eset nyitva áll előtte akkor is, ha az anyavállalat személyében változás történik.

Mi a különbség a magyar és az IFRS szabályok között?

Általánosságban elmondható, hogy az IFRS rugalmasabb, mint a mereven szigorú magyar szabályozás. Keretelveket határoz meg, nagyobb szabadságot ad, szerephez jutnak az úgynevezett számviteli becslések és jobban alkalmazkodik az iparág specifikus adottságokhoz is.

Eredményeként egy „észszerűbb, logikusabb és konzekvensebb” képet kapunk egy vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Mit is jelent mindez a gyakorlatban?

A fentebb említett elvek számtalan részletben jelennek meg, amelyek olykor jelentősen eltérnek a magyar szabályozástól.

Csak néhány példa:

A hosszabb időszakokon átívelő projekten dolgozó cégek számára előnyös lehet, hogy az IFRS-ek szerint a bevétel-elszámolásnál a bevétel megjelenítése úgynevezett teljesítési kötelmekhez kötött. Ha van például egy szerződés, amellyel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy 2020. december 31-ig a projekt 50 százalékban teljesítésre kerül, akkor az IFRS-ek szerint a teljes szerződéses ellenérték ennek megfelelő hányadát már árbevételként kell elszámolni a vállalkozás könyveiben függetlenül attól, hogy számlázásra került-e vagy sem. Mindez egészen másként van szabályozva a magyar jogszabályok szerint.

Másik példa a „halasztott adó” fogalma, amely teljesen hiányzik a magyar fogalomtárból. Az IFRS-ek szerint a számviteli eredmény és adóalap átmeneti különbségeinek adóhatását meg lehet jeleníteni a könyvelésben. Egy eszköz értékcsökkenését például másként kell számolni az adótörvény és a számviteli törvény alapján. Az IFRS ezt kezelni tudja, merthogy a cél az, hogy időben elsimítsa az adóráfordításokat.

Kinek ajánlott az IFRS?

Akiknek vannak határon túli kapcsolatai, vagy tervezik ennek a kiépítését.

Akik olyan cégcsoport tagja, ahol az anyavállalat – vagy más kapcsolt vállalkozás – ezzel a módszerrel készíti el a beszámolóját.

Vannak olyan cégek, melyek „öszvér megoldást” alkalmaznak. Azaz a cég az éves beszámolóját a magyar jogszabályok alapján készíti el és teszi közzé, de – a különbségekre alapozva – rendszeres időközönként (havonta, negyedévente, évente) átforgatja főkönyvi adatokat IFRS-ek szerint, és egy úgynevezett „reporting package”-t is készít, ami alkalmas arra, hogy a határon túli anya- vagy más kapcsolt vállalat felé a jelentéstételi kötelezettségének eleget tegyen. Ez meglehetősen időigényes tevékenység, hiszen gyakorlatilag duplikálódnak az adminisztrációs terhek. Közülük sokan azért nem állnak át, mert idegenkednek az IFRS-ektől, esetleg nincs meg hozzá a szakemberük vagy túl költségesnek gondolják. Pedig valójában a legtöbbjüknek előnyt jelentene a teljes átállás, ha az egyedi beszámolójukat is az IFRS-ek szerint készítenék.

Amit még tudni kell az IFRS-ről

Azt, hogy érdemes-e átállnia egy konkrét cégnek, mindig meg kell hogy előzze egy nagyon alapos átvilágítás és elemzés.

Külön csoportot jelentenek azok a vállalkozások, ahol már IFRS-ek szerint történik a könyvelés, de mégis szükségük van külső szakértőkre. Ilyen igény állhat elő akkor, ha új üzletágat indítanak, ha magukban az sztenderdekben változás történik, vagy ha egy új sztenderd kerül bevezetésre.

Végül, de nem utolsósorban: arra is számítani kell, hogy az IFRS szerepe a jövőben egyre nagyobb lesz, mind a hazai, mind pedig az EU viszonylatában.