1 . Időbeli és létszámkorlátok
- Mennyi ideig és hány munkavállaló foglalkoztatható az EFO keretein belül?
Az éves foglalkoztatási korlát 120 nap – azaz egy munkavállaló évente maximum 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatottként. Ezt akár ugyanannál a foglalkoztatónál is megteheti. Ebbe a kategóriába esnek az alkalmi munkát végző foglalkoztatottak (és két speciális kategória is, a turisztikai idénymunkát végzők és a filmipari statisztaként munkát vállalók).
Kivétel ez alól a korlát alól a mezőgazdasági idénymunkát végző foglalkoztatott, aki a 120 napos foglalkoztatási korlát mellett
további 90 napig foglalkoztatható EFO-s formában – ebben a további 90 napban azonban megnövekszik a rá vonatozó közteher
mértéke.
A munkáltató, amennyiben nem rendelkezik főállású munkavállalóval, kizárólag 1 fő alkalmi munkavállalót foglalkoztathat
egyidejűleg – ám az idénymunkára ez a korlátozás nem vonatkozik.
Az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkorlátja a bejelentett főállású munkavállalók számának függvényében az alábbiak szerint
alakul:
- 1-5 főállású munkavállaló mellett legfeljebb 2 fő;
- 6-20 főállású munkavállaló között legfeljebb 4 fő;
- 20 fő főállású munkavállaló felett a munkavállalói létszám 20%-ának megfelelő alkalmi munkavállaló foglalkoztatható.
Csak azok a munkáltatók alkalmazhatják az EFO szerinti bejelentést, akiknek nincs adó- vagy köztartozása.
2. A munkáltató által fizetendő közterhek
- Milyen tevékenységekre alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás és milyen közterheket kell befizetni utána?
Munkavállalónként az alábbi közterhek fizetendők az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony minden naptári napjára (azaz hétvégente és ünnepnapokon is):
- alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka, azaz 4 800 Ft;
- turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2 400 Ft;
- filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 9 700 Ft;
- mezőgazdasági idénymunkánál az első 120 napra a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2 400 Ft;
- mezőgazdasági idénymunkánál a 120 napon túli további 90 napra a hónap első napján érvényes minimálbér 1,125 százaléka, azaz 3 600 Ft.
Ezeken az összegeken felül sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli egyéb adó – vagy járulékfizetési kötelezettség – kivéve néhány különleges esetet.
Ha a napi munkabér összege meghaladja 29 700 Ft-ot, az ezen felül eső összeg nyomán a munkáltató számára további
közteherfizetési kötelezettségek keletkeznek (a TAO hatálya alá tartozó foglalkoztatóknak társasági adót, az egyéni
vállalkozóként foglalkoztatóknak vállalkozói SZJA-t kell fizetniük).
A munkavállaló számára keletkezhet SZJA-fizetési kötelezettség is, amennyiben a munkabére meghaladja a mentes keretet amely az alábbiak szerint számítódik:
- szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a napi mentesített keretösszeg a minimálbér napi összegének 130 százaléka, azaz 19 305 Ft;
- szakképzettséget igénylő munkakör esetén a napi mentesített keretösszeg a garantált bérminimum összegének 130 százaléka, azaz 22 308 Ft.
Ha a munkavállaló bére ezt meghaladja, az ezen felül eső rész bevallásköteles és 15%-os SZJA terheli.
Munkavállalókra vonatkozó további tudnivalók
Az egyszerűsített foglalkoztatás speciális biztosítási jogviszonyt eredményez, a munkavállaló jogosult társadalombiztosítási
ellátásra és a nyugdíj szempontjából is szolgálati időnek számít az így ledolgozott idő. A munkavállaló időarányosan
szabadságra is jogosult lehet. Az egyszerűsített foglalkoztatás fontos sajátossága, hogy a nyugdíjalap számítása nem a
ténylegesen kifizetett munkabérhez igazodik, hanem ahhoz, hogy a munkáltató milyen összegű napi közterhet fizetett be – azaz
a tevékenység típusa erre is hatással van. Ezek a kategóriák a tárgyhó első napján érvényben levő minimálbér összegéből számítódnak ki az alábbiak szerint:
- alkalmi munkánál a minimálbér 4,2 százaléka, azaz 13.560 Ft/nap;
- turisztikai idénymunkánál és mezőgazdasági idénymunka első 120 napjában a minimálbér 2,1 százaléka, azaz 6 780 Ft/nap;
- mezőgazdasági idénymunka 121. napjától a minimálbér 3,15 százaléka, azaz 10 170 Ft/nap;
- filmipari statisztaként pedig a minimálbér 8,4 százaléka, azaz 27 120 Ft/nap a nyugdíj számításának alapja.
3. A munkavállalónak fizetendő munkabér
- Milyen szempontok határozzák meg, mennyit fizet a munkáltató?
Az EFO keretei között foglalkoztatott munkavállalónak fizetendő munkabérre három szempont van hatással:
- a 2. pontban rögzített közterhekhez arányuló napi munkabér maximuma;
- az, hogy szakképzettséget igényel-e a tevékenység; illetve
- a munkavállalót megillető pótlékok.
A 2. pontban rögzített közterhek erejéig a 2026-ban kifizethető napi munkabér összege 29 700 Ft/fő. Megállapítható
természetesen ennél magasabb napi munkabér is, ám azt további közterhek terhelik.
A legalacsonyabb fizetendő bérek szakképzettség szerint:
- szakképzettséget nem igénylő munkakörben a minimálbér 85 százaléka, azaz 1 578 Ft/óra (napi 8 órás foglakoztatásesetében ez napi 12 624 Ft);
- szakképzettséget igénylő munkakörben pedig a garantált bérminimum 87 százaléka, azaz 1 866 Ft /óra (8 órásfoglalkoztatás esetében ez napi 14 928 Ft).
Ezek az összegek természetesen a legkisebb fizetendő órabért rögzítik, a 29 700 Ft-os napi munkabérkereten belül a munkáltatót nem terheli további közteherfizetési kötelezettség, a munkavállaló számára pedig az SZJA-mentes keret az irányadó azzal kapcsolatban, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége.
A munkavállalót megillető munkabérhez speciális esetekben külön pótlékok is tartoznak – ezekre szintén érdemes odafigyelni, ha a 29 700 Ft-os napi munkabérkereten belül szeretnénk maradni:
- a napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbér 50%-ának megfelelő túlórapótlék jár;
- ha a 22 – 06 óra között a munkavégzés ideje meghaladja az 1 órát, 15%-os éjszakai pótlék fizetendő;
- vasárnapokon és ünnepnapokon 50%-os vasárnapi pótlék illeti meg a munkavállalót.
